gravityand antigravity（gravityand反重力）.docVIP

David Pratt Gravitáció és antigravitáció ?(/gravity.htm 2001, 2007) ?Fordította: Szabari János, 2013 Magyar Teozófiai Társulat Tartalom 1. Gravitáció és t?meg 1 2. árnyékolás, elektrogravitáció, antigravitáció 6 3. A gravitáció magyarázata 18 4. Levitáció és technológia 24 5. Emberi levitáció 31 6. Teozófiai írások 35 1. Gravitáció és t?meg Azt mondják, hogy egy fájáról lees? alma látványa volt az, ami 1665 k?rül Isaac Newton-nak megadta azt a gondolatot, hogy az er?, ami az almát a f?ldh?z vonzza, ugyanaz, mint ami a Holdat a f?ldk?rüli pályáján tartja. Annak oka, hogy a Hold nem esik le a F?ldre az, hogy a kering? mozgásának az ellentétes hatása ezt megakadályozza. Ha a Hold megállna a keringési pályáján, és lezuhanna a F?ldre, a gravitáció k?vetkeztében fellép? gyorsulás, amit megtapasztalna a F?ld felszínén, 9.8 m/s2 lenne, ugyanaz, mint amit a szabadon es? alma vagy bármely más tárgy megtapasztal. Newton egyetemes gravitációs t?rvénye kijelenti, hogy két test k?z?tt fellép? gravitációs er??egyenesen arányos azok t?megével, és fordítottan arányos a k?z?ttük lev? távolság négyzetével. Az (F) gravitációs er? kiszámításához ?sszeszorozzuk az (m1 és m2) t?megüket, valamint a (G) gravitációs állandót, és az eredményt elosztjuk az (r) távolságuk négyzetével, tehát: F = Gm1m2/r2. A newtoni elmélet szerint ezért két vagy t?bb test k?z?tti gravitációs er? a t?megükt?l függ. Egy vonzott test gravitációs gyorsulás azonban nem függ a t?megét?l: ha egy toronyból egyszerre ejtünk el – és ha elhanyagoljuk a légellenállást – egy teniszlabdát és egy billiárdgolyót, azok egyszerre csapódnak a f?ldre. Ezt Newton második mozgást?rvénye magyarázza meg, ami azt mondja, hogy egy testre ható er? egyenl? a test t?mege szorozva annak gyorsulásával (F = ma), ebb?l az k?vetkezik, hogy a gravitáció jobban vonzza a nagyobb t?megeket. Ha Newton két er?-egyenletét egybevonjuk (F = ma = Gm1m2/r2), akkor az egyenl?ségb?l levezethet?, hogy a (G) gravitációs állandónak m3/kg.s2 (a térfoga